A lengyel nemzeti légitársaság a LOT – ami a balti kollégák szerint a „Late or Tomorrow”-nak a rövidítése, – de szerencsére sosem tapasztaltam még ilyet. Lehet vannak babonás dolgaim, remélem ez nem ég rám most. 😊 

Számolgattam az idei kilométereket. A novemberi hongkongi és szingapúri út kicsit hozzáad, de ha csak a munkát nézem, szerintem 40 000 km felett járok az idei repülésekkel. Ugye ennyi a Föld kerülete… ami önmagában nem is lenne olyan sok, de ennek a fele a Budapest–Riga út (+ a varsói reptér gasztrócsodáinak élvezete, mert sokszor nincs közvetlen járat). Heti szinten járok, járunk. Most majd persze még többet, és ott is épül a csapat: ma már több kollégát üdvözölhettünk közöttünk. 🇱🇻

Számos olyan út közül tud egy cég választani, amelynek alapvető hatása van a jövőjére. Teljes meggyőződésem, hogy a cégtársaimmal, valamint a szakmailag és emberileg is nélkülözhetetlen kollégáinkkal sok szempontból a legjobbat választottuk. Itt persze nemcsak a joghatósági kérdést értem – Lettországot –, hanem minden egyéb meghatározó lépést is. Borzasztó nehéz volt nem kommunikálni ezekről, de nem tehettük. Ezért persze kaptunk hideget, meleget, de azt is felvállalom, hogy megint így csinálnám. Síri csend, folyó ügyekről semmit, még ha tisztában is voltunk végig azzal, hogy mindenkit ez érdekel. Szerintem a többiek is így csinálnák megint, de most a magam nevében nyilatkozom csak.

A BlockBen útja az elmúlt majdnem nyolc évben nem volt mindig a legkönnyebb, de annál tanulságosabb. Eleinte – mint sokan tudjátok – teljesen hülyének néztek minket a szabályozott, felügyelésen alapuló kriptószolgáltatások mellett történő markáns álláspontunk miatt. Teltek az évek, és a világ merőben megváltozott, ehhez semmi kétség nem fér. A napokban a Budapest Fintech Week-en egy panelbeszélgetés egyik szereplője voltam, és a moderátor kolléga tette fel azt a kérdést, hogy a MiCA-szabályozás kapcsán mi a legnagyobb tévhit a piacon. Szerintem ez nyilvánvaló: a kriptó mára nemcsak technológiai, hanem a szabályozói értelmezésben is inkább pénzügyi szolgáltatás, ennek minden következményével. Mi erre korábbról fel voltunk készülve, viszont ez kezdett el nagyon sok korábbi szereplőnek fájni, és megugorhatatlan akadályt tenni eléjük. Megölte-e az innovációt? Sokszor éri ez a vád az új jogi környezetet. Szerintem nem, csak merőben átrendezte a piacot. A korábban a kriptópiacon tevékenykedő cégek 95%-át kiszórta. Természetesen ez az arány változni fog, de ma már látható, hogy nem a kis, pusztán technológiával foglalkozó cégeké a jövő, hanem azoké, akik pénzügyi szolgáltatóként lépnek elő úgy, hogy újat tudnak adni, mutatni. Akik ezt nem tudták megugrani, az értékláncban fognak tudni esetleg új szerepet keresni, valamilyen felügyelt intézmény alatt, kicsit más sapkában.

A BlockBen esetében a korábban artikulált víziónk konkrétummá tudott kinőni magát, úgy érzem, erős támogatással és szeretettel az univerzumtól is. A BlockBen launchpad-szerepe és a kibocsátás, az „issuing” egy olyan, még kiaknázatlan, de láthatóan a vállalati oldalról is nagyon keresett terület, amelynek mindenképpen a legjobbjai szeretnénk lenni.

Életem egyik legdurvább éve volt eddig, és még van majdnem 4 hét hátra. Egy szűkebb körrel lesz összejövetelünk a napokban. Dumálunk, kicsit beszélünk erről az útról, tanulságokról, tapasztalatokról, fájdalmakról és eredményekről, és a legfontosabbról: a jövőről.

Az új felügyeletünk profi hozzáállása nélkül ezt nem tudtuk volna lehozni, ebben biztos vagyok. Nagyon sok munkát tettünk ebbe mi is, és többen támogattak is minket az úton. A saját MiCA-engedélyünkre vagyok persze a legbüszkébb, és arra, hogy ez tényleg közelebb hozott minket. Aki hitt az útban, az még jobban tud most hinni és látni; aki kicsit kételkedett, az nyugodtan zárja be a száját, és jöjjön velünk tovább.

Gondolom, nem árulok el titkokat, hogy a BlockBen09 is már szervezés alatt van… erről pedig hamarosan jönnek az infók. (Amúgy a 10 is, de a lelkemre kötötték, hogy nem beszélhetek róla.)