Élesítettük a QantrumScant: mostantól bárki ellenőrizheti a BlockBen tranzakciói mögötti blockchain-bizonyítékokat, anélkül, hogy egyetlen ügyféladat vagy egyáltalán bármilyen adat nyilvánossá válna.
Van egy mondat a blockchain világából, amelyet nagyon szeretek:
Don't trust. Verify. Magyarul talán így a legegyszerűbb: Ne higgy, ellenőrizd.
A blockchain eredeti ígérete ugyanis sosem az volt, hogy létrehozunk egy újabb adatbázist, vagy hogy egy tetszőleges tokeneket lehet rajta ide-oda mozgatni. Az igazán értékes tulajdonsága az, hogy egy esemény megtörténtét, egy tranzakció létezését vagy egy adathalmaz sértetlenségét kriptográfiailag bizonyítani lehet. Nem azért igaz valami, mert valaki azt állítja, hanem mert matematikailag ellenőrizhető.
A blockchain nem más, mint a bizalom digitalizálása!
A pénzügyi világban ehhez azonnal társul egy második követelmény is: az ellenőrizhetőség nem jelentheti az ügyfelek adatainak nyilvánosságra hozatalát.
Egy publikus blockchainen ez a kérdés fel sem merül. Megnyitunk egy explorert, beírjuk a tranzakció azonosítóját, és látjuk, melyik cím küldött, melyik fogadott, milyen tokent, mekkora mennyiségben, mikor. Egy szabályozott pénzügyi rendszerben viszont pontosan ezt nem akarjuk. Nem akarjuk, hogy bárki láthassa, ki az ügyfél, mekkora az egyenlege, mit vásárolt, kinek küldött eszközt, milyen belső számlák és hogy milyen üzleti folyamatok kapcsolódnak hozzá.
Azt viszont igenis szeretnénk, hogy egy tranzakció hitelességét bárki ellenőrizhesse.
Elsőre ez ellentmondás. Hogyan lehet valamit megmutatni úgy, hogy közben nem mutatjuk meg?
Pontosan erre épül a Qantrum egyik legfontosabb tulajdonsága. És mostantól ezt nemcsak mi és egy szük kör tudjuk ellenőrizni, hanem Ti is, bárki, publikusan.
Elindult a QantrumScan
A QantrumScan a Qantrum, és így a BlockBen, blokkláncának publikus blockchain explorere és tranzakció-verifikációs felülete, élesben elérhető itt:
https://qantrumscan.blockben.com/
Ez fontos mérföldkő számunkra. A BlockBen szolgáltatásai mögött működő Qantrum egy saját fejlesztésű, hibrid blockchain/ledger infrastruktúra, korábbi nevén Natrix, amelyet évek óta építünk. Most ennek a rendszernek egy fontos rétege mindenki számára láthatóvá és ellenőrizhetővé vált.
Mit tudsz vele csinálni?
A QantrumScan segítségével:
- megtekintheted a Qantrum blokkjait,
- ellenőrizheted a blokkokhoz tartozó adatokat és bizonyítékokat,
- kereshetsz tranzakciókat,
- ellenőrizheted egy tranzakció blockchainben való jelenlétét,
- validálhatod a hozzá kapcsolódó kriptográfiai bizonyítékokat,
és mindezt anélkül, hogy az ügyfél érzékeny pénzügyi adatai nyilvánosságra kerülnének.
Ez utóbbi a lényeg. Nem egy hagyományos block explorert akartunk lemásolni. Olyan explorert akartunk építeni, amely egy szabályozott pénzügyi rendszer követelményei szerint működik.
Próbáld ki a saját BlockBen tranzakcióddal
A legegyszerűbb módja annak, hogy megértsd, miről beszélünk, ha kipróbálod.
A BlockBen mobilalkalmazásban egy tranzakció részleteit megnyitva több technikai mezőt is találsz. Ezek egyike a Signed Data Hash. Első látásra nem túl barátságos, valami ilyesmit látsz:
9657c3f33eeb62a872cdb72f8ee1064d9c11994a368bd90512ed955df24ca41a9c1fcec5e19473619a287cb9f0f5440da476c6f5dee8c7af10be2cd7da5439bc
Ez az egyik saját tranzakcióm Signed Data Hash értéke. 128 hexadecimális karakter, ami egy ember számára nem túl informatív. És pontosan ez a lényeg, mert ez egy bizonyíték.
A folyamat:
- Nyisd meg a BlockBen alkalmazást.
- Válaszd ki az egyik tranzakciódat, és nyisd meg a részleteit.
- Másold ki a Signed Data Hash értékét.
- Nyisd meg a QantrumScan Verifiert.
- Illeszd be, és nyomd meg a Verify gombot.
A verifier ellenőrzi, hogy az adott tranzakcióhoz tartozó bizonyíték megtalálható-e a Qantrum blockchainben. Vagy egyszerűbben: ellenőrizheted, hogy amit a BlockBen alkalmazás állít a tranzakciódról, annak létezik-e kriptográfiai bizonyítéka a blockchainben.
Nem screenshot, nem PDF, nem egy adatbázis-lekérdezés eredménye. Nem azért igaz, mert mi ezt mondjuk, hanem mert ott van mögötte a kriptográfiai bizonyíték.
Az alapok: hash, aláírás, bizonyíték
Ahhoz, hogy érthető legyen, miért jelentős a QantrumScan, érdemes néhány bekezdésben tisztázni három fogalmat.
Mi az a hash?
A hash függvény tetszőleges méretű adatból egy rögzített formátumú digitális lenyomatot (ujjlenyomat) állít elő. Van egy tranzakciónk, amely sokféle adatot tartalmaz, ebből a rendszer létrehoz egy kriptográfiai lenyomatot. Ha az eredeti tartalomban akár egyetlen bit megváltozik, a lenyomat is teljesen más lesz. Ez teszi rendkívül hasznossá integritás-ellenőrzésre.
Egy dolgot azonban fontos tisztázni: a hash nem maga a tranzakció. A hashből nem lehet visszaolvasni az eredeti adatot úgy (legalbbis ez egy fonots és kívánatos tulajdonsága), mint ahogy egy ZIP fájlt kicsomagolunk.
Képzelj el egy száz oldalas dokumentumot, amelyről készítünk egy matematikai ujjlenyomatot. Később valaki megmutat egy dokumentumot, és azt állítja, hogy pontosan ugyanaz. Nem kell emlékezetből összehasonlítanunk száz oldalt: újra létrehozzuk a lenyomatot, és ha egyezik az eredetivel, rendkívül erős bizonyítékunk van arra, hogy az adat nem változott.
Ez a blockchain egyik alapvető építőeleme.
A digitális aláírás egy lépéssel tovább megy
A hash az adatintegritás kérdésére ad választ. A pénzügyi rendszerekben azonban egy másik kérdés is fontos: ki autorizálta az adott műveletet?
Itt jelenik meg a digitális aláírás. Egy felhasználó vagy rendszerkomponens rendelkezik egy kulcspárral: a privát kulccsal aláír, a nyilvános kulccsal bárki ellenőrizheti az aláírást. Az aláírás bizonyítja, hogy az adat egy meghatározott kriptográfiai identitástól származik, és hogy az aláírás óta nem módosították.
A Signed Data Hash tehát nem azért érdekes, mert hosszú és technikainak néz ki. Hanem azért, mert egy kriptográfiai ellenőrzési lánc egyik eleme, ha úgy tetszik az egyik láncszeme.
Mit jelent, hogy egy tranzakció „bizonyítható”?
A hagyományos pénzügyi informatika jelentős része bizalmi modellre épül. A bank vagy a pénzügyi szolgáltató adatbázisa azt mondja: a tranzakció megtörtént. Az ügyfél ezt elfogadja. Ha vita keletkezik, előkerülnek az adatbázisrekordok, a naplófájlok, az audit logok, az archivált dokumentumok.
Ezek rendkívül fontosak, és a Qantrum sem azért létezik, hogy a hagyományos kontrollokat kidobjuk. A blockchain azonban hozzáad egy új dimenziót. A kérdés többé nem csak az, hogy „mit mond az adatbázis?”, hanem az is, hogy kriptográfiailag bizonyítható-e, hogy ez az esemény az adott állapotban valóban megtörtént?
Ez apró különbségnek hangzik, pedig óriási. A hagyományos audit során egy rendszer saját magáról szolgáltat bizonyítékot. A kriptográfiai bizonyítás lehetővé teszi, hogy bizonyos állításokat egy másik fél is matematikailag ellenőrizhessen. Ez visz közelebb ahhoz a modellhez, ahol a trust me (bízz bennem) helyett a verify me (ellenőrizz engem) működik.
Miért nem tesszük egyszerűen publikussá az egész blockchaint?
Jogos kérdés. Ha az Ethereumon látunk mindent, miért ne csinálnánk ugyanezt?
Azért, mert egy szabályozott pénzügyi infrastruktúra egészen más környezetben működik. Egy teljesen publikus láncon a címek, összegek és metaadatok hosszú távon, bárki által elemezhetők. Az Ethereum kontextusában ez elfogadott tulajdonság. Egy pénzügyi szolgáltatónál viszont képzeljük el ugyanezt: ha valaki egyszer összekapcsol egy blockchain-címet egy konkrét BlockBen ügyféllel, onnantól elemezhetővé válik a teljes tranzakciós története, az eszközállománya, a vásárlási szokásai, más ügyfelekkel fennálló pénzügyi kapcsolatai.
Ez számunkra elfogadhatatlan modell. A cél ezért: a blockchain integritását megtartani, az ügyféladatok publikus elérését viszont elkerülni. Ez két teljesen különböző dolog.
Transzparencia ≠ minden adat nyilvánossága
A blockchain iparág egyik legfélreértettebb fogalma a „transparency”. A transzparencia nem azt jelenti, hogy mindenki mindent lát. Egy pénzügyi rendszerben ez kifejezetten rossz lenne.
A jó transzparencia azt jelenti: azt lehessen ellenőrizni, amit ellenőrizni kell, de az ellenőrzőnek ne kelljen hozzáférnie olyan információhoz, amelyre nincs szüksége. Ez lényegében a need to know elv kriptográfiai megfelelője.
Ha valakinek csak azt kell tudnia, hogy egy tranzakció létezik, miért kellene megmutatnunk neki az ügyfél nevét, számlaadatait, egyenlegét, teljes tranzakciós előéletét? Nem kell. Ha az állítás az, hogy „ez a tranzakció ebben az állapotban létezett és bekerült a blockchainbe”, akkor pontosan ezt az állítást kell bizonyítani. Sem többet, sem kevesebbet.
Két szereplőnek két különböző dolgot kell látnia
Egy jó pénzügyi infrastruktúra nem ugyanazt a nézetet adja mindenkinek. Az ügyfélnek látnia kell a saját tranzakcióját. A compliance rendszernek jóval több adatot kell látnia. Az auditornak más információra van szüksége, a backoffice-nak megint másra. Egy publikus explorer felhasználójának viszont lehet, hogy csak ennyit kell tudnia: létezik-e a bizonyíték?
Ez szerepköralapú információmegosztás. És a kriptográfia egyik legizgalmasabb tulajdonsága, hogy ezt nem csak jogosultsági táblákkal lehet megoldani: bizonyos esetekben matematikailag is korlátozható, hogy egy ellenőrző fél mit tudhat meg.
Ez vezet el a Zero-Knowledge gondolkodáshoz.
Zero-Knowledge: bizonyítani anélkül, hogy felfednénk
Mi az a Zero-Knowledge Proof?
A név első hallásra science fiction, pedig az alapötlet gyönyörűen egyszerű. A Zero-Knowledge Proof (nulla információs bizonyítás) olyan kriptográfiai konstrukció, amelyben a bizonyító fél meggyőzi az ellenőrző felet egy állítás igazságáról anélkül, hogy az állítás igaz voltán túl bármilyen további információt átadna.
A három klasszikus elvárt tulajdonság:
- Completeness: ha az állítás igaz és a felek helyesen járnak el, a bizonyítás sikeres.
- Soundness: hamis állítást ne lehessen érvényesként elfogadtatni, csak elhanyagolható valószínűséggel.
- Zero-Knowledge: a verifier (ellenőrző) ne tanuljon meg semmit az állítás igazságán kívül.
Matematikailag ez természetesen jóval összetettebb, de az intuíció a fontos.
Egy egyszerű példa
Képzelj el egy zárt szobát két ajtóval. A szobán belül van egy fal, ami elválasztja a két ajtót egymástól, és ezen a falon van egy titkos átjáró. Én azt állítom, hogy nálam van a kulcs, amely kinyitja a két ajtót összekötő titkos átjárót. Te nem akarod elkérni a kulcsot, nem akarod lemásolni, nem akarod tudni, hogyan működik. Csak azt akarod eldönteni: tényleg nálam van-e?
Bemegyek az egyik ajtón. Te kívülről véletlenszerűen megmondod, melyik ajtón kell kijönnöm a szobából. Ha nincs kulcsom, csak fele valószínűséggel tudom teljesíteni. Ha ezt sokszor megismételjük, és minden alkalommal sikerül a helyes ajtón kijönnöm, egyre nagyobb bizonyosságot kapsz arról, hogy valóban rendelkezem a titokkal, miközben magát a titkot egyszer sem mutattam meg.
A modern Zero-Knowledge rendszerek nem ajtókkal működnek: komoly algebra, elliptikus görbék, commitment scheme-ek és különböző proof systemek állnak mögöttük. De a gondolat ugyanaz: bizonyítani anélkül, hogy felfednénk a bizonyításhoz használt titkos adatot.
Miért fontos ez egy pénzügyi rendszerben?
Mert a pénzügyek jelentős része valójában állítások ellenőrzéséről szól. Létezik-e az adott tranzakció? Autorizálták-e? Szerepel-e a ledgerben? Változott-e az adat? Megfelel-e egy meghatározott feltételnek? Jogosult-e valaki egy művelet végrehajtására?
Ezek közül a legtöbb kérdés megválaszolható anélkül, hogy az összes mögöttes adatot átadnánk. A jövő pénzügyi infrastruktúrája szerintem részben erről fog szólni: minél kevesebb adatot átadni, miközben minél több állítást lehet bizonyítani. Ez elsőre paradoxonnak hangzik, adatvédelmi szempontból viszont éppen ez az egyik legérdekesebb irány.
Ahol a blockchain találkozik a GDPR-ral
Sokáig a blockchain és a GDPR kapcsolatáról szóló vita úgy hangzott, mintha két egymásnak ellentmondó világ találkozna. A blockchain egyik alaptulajdonsága a megváltoztathatatlanság, a GDPR pedig adattakarékosságot, célhoz kötöttséget, megfelelő adatbiztonságot és korlátozott megőrzést vár el.
Ezért különösen fontos annak eldöntése, hogy mi kerül ténylegesen a blockchainre. Az egyik lehetséges architekturális válasz az, hogy a tényleges személyes adat nem kerül közvetlenül a ledgerre. A személyes adat marad a megfelelően védett rendszerekben, a blockchain pedig olyan kriptográfiai bizonyítékot tartalmaz, amely később felhasználható az integritás vagy egy adott állítás ellenőrzésére.
Ez pontosan az a filozófia, amelyet a Qantrum esetében követünk. Nem az a cél, hogy a blockchain egy gigantikus publikus adatbázis legyen, hanem az, hogy bizonyítási és integritási réteget adjon a pénzügyi rendszer alá.
Data minimisation: ne add oda, amire nincs szükség
A GDPR egyik alapelve az adattakarékosság. Technológiai szemmel nézve ezt nagyon szeretem, mert ugyanazt mondja, amit egy jó rendszertervező: ha egy komponensnek nincs szüksége egy adatra, ne add oda neki.
Nem kell mindennek mindent tudnia. Nem kell minden rendszernek rendelkeznie az ügyfél teljes profiljával. És főleg: egy publikus verifiernek sem kell ismernie a tranzakció üzleti tartalmát ahhoz, hogy bizonyos kriptográfiai tulajdonságait ellenőrizhesse.
Privacy by design: nem utólag kapcsoljuk be
A GDPR másik technológiailag érdekes elve a data protection by design and by default: az adatvédelmi garanciákat már a tervezési szakaszban be kell építeni, nem utólag hozzáadni.
Blockchain rendszernél ez különösen igaz. Ha eleve olyan architektúrát építünk, ahol minden személyes és pénzügyi adat változtathatatlanul és publikusan a láncra kerül, később nagyon nehéz lesz azt mondani: „most akkor tegyük GDPR-kompatibilissé”. A jó döntést az elején kell meghozni:
- Mi legyen on-chain, és mi off-chain?
- Mi legyen titkosítva, és mi hash-elve?
- Ki mit láthat?
- Milyen állítást kell tudni bizonyítani?
- És mely adatot nem kell soha megmutatni a verifiernek?
Ezek nem frontend kérdések. Ezek architekturális kérdések.
A hash önmagában nem varázsszó a GDPR-ra
Tisztázzunk egy szakmai tévhitet, gyakran hallani: „nem személyes adatot tárolunk, hanem csak a hashét, tehát nincs GDPR.” Ez így nem feltétlenül igaz.
A pszeudonimizáció és az anonimizáció nem ugyanaz. Ha egy adat további információ segítségével továbbra is egy konkrét természetes személyhez kapcsolható, akkor pszeudonimizált adatként továbbra is személyes adatnak minősülhet. Egy komoly rendszerben nem elég annyit mondani, hogy „hash = GDPR solved”. A teljes architektúrát kell vizsgálni: mit hash-eltünk, milyen algoritmussal, mennyire kiszámítható az eredeti adathalmaz, van-e lehetőség dictionary attackra, használunk-e kriptográfiai salt-ot, milyen más adatforrásokból lehet összekapcsolni, ki rendelkezik a kapcsoló információval.
Ez már valódi security engineering. És pontosan ezért izgalmas számunkra a Qantrum: nem egy buzzwordöt akartunk rátenni egy adatbázisra, hanem egy olyan rendszert építettünk, amelynek az adatvédelmi modellje magából az architektúrából következik.
És mi a helyzet a banktitokkal?
A BlockBen kriptoeszköz-szolgáltató (MiCA), nem klasszikus kereskedelmi bank, ezért jogtechnikai szempontból nem minden ügyféladatra pontos a „banktitok” kifejezés. A köznyelvi lényeg azonban ugyanaz: egy szabályozott pénzügyi szolgáltató ügyfelének pénzügyi adatai nem válhatnak közkinccsé csak azért, mert a háttérrendszer blockchain technológiát használ.
Sőt, szerintem éppen itt kell a blockchain technológiának felnőnie. A pénzügyi blockchain nem lehet egyszerűen egy publikus hálózat azzal az elvvel, hogy „minden nyilvános, mert blockchain”. A rendszernek egyszerre kell biztosítania integritást, auditálhatóságot, bizalmasságot és ellenőrizhetőséget. Ez jóval nehezebb probléma (és technológiailag sokkal érdekesebb is).
A QantrumScan ezért több mint explorer
Első ránézésre természetesen egy blockchain explorer: blokkok, azonosítók, hash-ek, proofok, technikai adatok. De a fontosabb jelentése nem ez.
A QantrumScan egy ablak a BlockBen bizonyítási rétegére. Azt mondjuk vele: nem kell hozzáférned a belső adatbázisunkhoz, nem kell elhinned egy screenshotot, nem kell ismerned az ügyfeleink személyes adatait, nem kell látnod a tranzakció bizalmas tartalmát, de bizonyos dolgokat ellenőrizhetsz.
Ez a különbség a transzparencia és a kontrollálatlan adatnyilvánosság között.
Explorer vagy verifier?
A klasszikus publikus blockchain explorer egy olvasófelület: megmutatja a ledger tartalmát. Egy szabályozott, privacy-orientált pénzügyi blockchain explorere viszont szerintünk inkább verification interface. Nem az a feladata, hogy minden titkot megmutasson, hanem az, hogy a szükséges bizonyítékot ellenőrizhetővé tegye.
Explorer: „Megmutatom az adatot.”
Verifier: „Bizonyítom az állítást.”
Mi a második irányt tartjuk érdekesebbnek.
Mi történik a háttérben, amikor ellenőrzöl?
Felhasználói oldalról a folyamat szándékosan egyszerű: megnyitod az alkalmazást, kimásolod a Signed Data Hash-t, beilleszted a Verifierbe, és megnézed az eredményt. A háttérben ennél jóval több minden történik, de a felhasználónak nem kell kriptográfusnak lennie.
Ez egy általános technológiai alapelv: a komplexitás legyen a rendszer problémája, ne az ügyfélé. A Zero-Knowledge kriptográfia lehet matematikailag rendkívül bonyolult. A felhasználói élmény ettől még lehet: Copy → Paste → Verify.
Ezért hibrid a Qantrum
A „hybrid blockchain” néha marketingkifejezésként jelenik meg. Nálunk nagyon konkrét oka van.
A teljesen publikus blockchaineknek fantasztikus tulajdonságaik vannak. A permissioned rendszereknek szintén. A pénzügyi infrastruktúrában mindkét világból szükségünk van valamire. Szükségünk van kriptográfiai integritásra, megváltoztathatatlan tranzakciós láncra, proofokra, auditálhatóságra. Ugyanakkor szükségünk van adatvédelemre, jogosultságkezelésre, compliance kontrollokra, pénzügyi titoktartásra, szabályozói együttműködésre, kontrollált infrastruktúrára.
Ezért nem hittünk abban, hogy a jó válasz egyszerűen „tegyünk mindent egy publikus chainre”. De abban sem hittünk, hogy a blockchainből csak annyit érdemes megtartani, hogy beleírjuk a szót az adatbázis nevébe. A technológiai értéket akartuk megtartani minden szinten.
Blockchain és audit: proof a disclosure helyett
Az audit világa hagyományosan dokumentumokról, riportokról, adatbázis-kivonatokról és kontrollokról szól. A kriptográfiai ledger új eszközt ad ehhez.
Képzeljük el, hogy egy jövőbeni auditfolyamatban bizonyos kérdésekre nem egy Excel fájl a válasz, hanem: proof valid vagy proof invalid.
Ez természetesen nem váltja ki az audit szakmai részét. Nem mondja meg, hogy üzletileg helyes volt-e egy tranzakció, hogy megfelelt-e minden jogszabálynak, hogy valaki jó döntést hozott-e. De nagyon erős választ tud adni például arra a kérdésre: a vizsgált adat változatlanul és igazolható módon szerepel-e a megfelelő rendszerállapotban?
A jövő auditja talán nem adatokat kér majd, hanem proofokat
Ez már részben spekuláció, de technológiailag számomra az egyik legizgalmasabb irány.
A hagyományos audit egyik problémája, hogy az ellenőrzéshez rengeteg adatot kell mozgatni. Exportokat készítünk, fájlokat továbbítunk, jogosultságokat adunk, tesztadatokat gyártunk. Az auditor nagy mennyiségű információhoz fér hozzá azért, hogy abból végül néhány konkrét állítást ellenőrizzen.
Mi történne, ha bizonyos esetekben megfordítanánk ezt? Az auditor nem kapná meg az egész adathalmazt. Megfogalmazná az ellenőrizendő állítást, a rendszer pedig bizonyítékot szolgáltatna. Proof instead of disclosure. Nem minden problémára alkalmazható, de ahol igen, ott teljesen új biztonsági modellt eredményez.
A kevesebb adat néha nagyobb biztonság
Van egy nagyon egyszerű információbiztonsági alapelv: amit nem adsz oda, azt nehezebb ellopni.
A legtökéletesebb hozzáférés-kezelő rendszerben is történhet konfigurációs hiba, jogosultsági hiba, credential leak, insider incident, alkalmazási sérülékenység. Ezért fontos az access control. De van ennél erősebb megközelítés: ha egy komponensnek nincs szüksége az információra, ne is kapja meg.
A Zero-Knowledge szemlélet ennek a kriptográfiai továbbgondolása. Ne csak azt szabályozzuk, ki olvashatja az adatot. Tegyük fel a kérdést, egyáltalán szükséges-e az adatot átadni az állítás bizonyításához. Ha nem, akkor ne adjuk át.
Public verification. Private information.
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom, mit szeretnénk a QantrumScan mögött megvalósítani, ez lenne: nyilvános ellenőrizhetőség, privát információ.
A kettő nem egymás ellentéte. A modern kriptográfia egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy ezt a kettőt egyszerre tegye lehetővé. A GDPR sem azt mondja, hogy ne lehessen ellenőrizhető rendszereket építeni. A blockchain sem azt mondja, hogy minden személyes adatnak publikussá kell válnia. A jó rendszertervezés feladata a kettő összehangolása.
Miért érdekes ez egy átlagos BlockBen ügyfélnek?
A legtöbb ügyfelünk valószínűleg soha nem fog Zero-Knowledge protokollokról tanulmányokat olvasni. Nem is kell. Lehet, hogy a QantrumScanre is csak egyszer kattint rá. De ettől még fontos, hogy létezzen.
Gondoljunk egy repülőgépre. A legtöbb utas soha nem nézi meg, milyen redundáns avionikai rendszer működik a pilótafülke mögött. De attól még szeretné, hogy ott legyen. Egy pénzügyi rendszer technológiai bizalma is hasonló. Nem az a cél, hogy minden ügyfél kriptográfus legyen. Az a cél, hogy aki ellenőrizni akar, ellenőrizhessen.
Miért most?
Az elmúlt időszakban nagyon sokat dolgoztunk a BlockBen infrastruktúrájának olyan részein, amelyek kívülről nem látványosak. Nem új gombok, nem új animációk, nem olyan fejlesztések, amelyekről egy screenshot alapján meg lehet mondani, mennyi munka van mögöttük. Ezek azonban alapvetően meghatározzák, milyen pénzügyi infrastruktúrát építünk.
A QantrumScan ennek a munkának az első, kívülről is látványos eredménye. Nemcsak azt szeretnénk mondani, hogy a tranzakciókat blockchain technológiával kezeljük. Azt szeretnénk, hogy ennek kézzelfogható és ellenőrizhető következménye legyen az ügyfél számára is.
A blockchain nem attól blockchain, hogy ráírjuk a weboldalra. A blockchain értéke akkor jelenik meg, amikor a technológia új garanciát ad. A QantrumScan esetében ez a garancia: az ellenőrizhetőség.
Évek óta beszélünk arról, hogy a BlockBen saját blockchain infrastruktúrája nem egyszerű tokenhálózat, hanem egy auditálható, biztonságos, privacy-orientált, kriptográfiailag ellenőrizhető pénzügyi ledger. A QantrumScan most ebből enged közvetlenül látni egy fontos réteget. Nem a bizalmas adatot tesszük publikussá. A bizonyítást tesszük elérhetővé.
Próbáld ki
Ha BlockBen felhasználó vagy: nyisd meg az alkalmazást, keress egy tranzakciót, nyisd meg a részleteit, keresd meg a Signed Data Hash mezőt, másold ki, és illeszd be a QantrumScan Verifierbe:
https://qantrumscan.blockben.com/
Ha pedig csak kíváncsi vagy, és gyorsan ki szeretnéd próbálni, használd az egyik saját tranzakciómat:
9657c3f33eeb62a872cdb72f8ee1064d9c11994a368bd90512ed955df24ca41a9c1fcec5e19473619a287cb9f0f5440da476c6f5dee8c7af10be2cd7da5439bc
Másold be. Nyomd meg a Verify gombot. És nézd meg magad.
Ne higgy nekünk
A pénzügyi szolgáltatások egyik legfontosabb alapja mindig is a bizalom volt. Szerintem a következő korszak ennél tovább fog menni. A bizalmat nem megszüntetni kell, hanem meg kell erősíteni bizonyítékokkal. Digitalizált bizalom.
Egy szabályozott pénzügyi szolgáltató természetesen továbbra is felelősséget vállal a működéséért. Továbbra is szükség van szabályozásra, felügyeletre, compliance-re, auditokra, információbiztonságra, folyamatokra, emberi felelősségre. A kriptográfia ezeket nem helyettesíti. Viszont hozzáad valamit, amire korábban csak korlátozottan volt lehetőségünk: független technikai ellenőrizhetőséget.
Ezért szeretem annyira ezt a mondatot:
Don't trust. Verify.
Ne higgy. Ellenőrizd.
A QantrumScan élesben van. Public verification. Private information.
